Gondolatok a vásárlás körül: Kala KA-STG - Ukulele Magyarország
KOSÁR MEGNYITÁSA
KERESÉS
KÖZÖSSÉGI OLDALAK
Ukulele Magyarország
Magyar Ukulele Klub
Ukulele Hungary csatorna
Instagram
Twitter


Az ukulele.hu új bloggereként elsőként a második ukulelém vásárlása körül támadt gondolataimat szeretném megosztani, és írok egy keveset a hangszerről is.

A történet úgy kezdődött, hogy a szoprán ukulelém mellé szerettem volna venni egy tenort is, és nagyon sokat gondolkodtam azon, hogy mit válasszak. Nem elsősorban a márkát, mint inkább a kivitelt kellett meghatároznom, mert a hangzást nem annyira a fejre festett logó, mint a felhasznált faanyag határozza meg. A hangszer, amin elkezdtem ukulelézni, egy Baton Rouge szoprán volt, ami véleményem szerint a világ legőszintébb hangszere: laminált anyagú, de ezt egy percig sem tagadja holmi flancos éltakarással, és így az ára – a felesleges sallangok híján – a jó hanagzás mellett is megfizethető marad. Azt csak érdekességként említem meg, hogy annyira konstans minőség (vagy már annyira megszoktam a hangzását), hogy nemrégiben valaki játszott egy ugyanolyanon pár méterre tőlem, és egy pillanatig el kellett gondolkodnom, hogy miért a hátam mögül hallom az ukulelémet.

Így aztán a másodiknál a fő szempont az volt, hogy ha lehet, legalább a fedlapja tömör fa legyen, mivel a hangzás szempontjából az számít a legtöbbet; a fogólap és a nyak anyaga nem igazán releváns, mert a nyak a legtöbb gyártónál mahagóni, a fogólap pedig rózsafa vagy ében (néha juhar). A teljesen tömörfa hangszereket meg az áruk miatt kellett elvetnem. Végül a hawaii ukulelés, Brad Bordessa útmutatóját (angolul tudóknak link: So You Want To Buy A Uke… ) elolvasva körvonalazódott bennem, hogy laminált test mellett fenyő fedlapra van szükségem, annál is inkább, mert valami olyan hangszert szerettem volna, aminek jól áll a bluegrass-country, és egy kicsivel nagyobb a hangereje is.

A gyári – főleg a laminált anyagú – ukulelék annyira nem térnek el egymástól (lásd a korábbi megjegyzésemet a Baton Rougeról), hogy az online rendeléssel zsákbamacskát vettem volna, így a The Ukulele Site néhány jó hangminőségű tesztjét meghallgatva egy Kala KA-STG (Spruce-Tenor-Gloss, azaz fenyő-tenor-fényezett) mellett döntöttem.

Miután eldöntöttem a „melyiket” kérdését, volt pár nap agyalás azon is, hogy most akkor mély vagy magas negyedik húrja legyen-e, illetve hogy egyáltalán C-re vagy D-re hangoljam-e.

Végül a kérdésben két faktor döntött. Az egyik a lányom volt, mert megkérdezte, hogy „Apa, ha megveszed az új ukulelédet, megkaphatom a régit?” Mondtam neki, hogy túrót, de kölcsönadom, ha tanulni akarsz rajta. Így aztán jobbnak láttam, ha azonos hangolású a kettő, hogy tudjak neki mutatni dolgokat. A másik ok pedig a bendzsó-stílusú játék, amit nagyon szeretek, és ahhoz a legfelső húrnak magasnak kell lennie, mint az öthúros bendzsókon.

Így aztán magas G maradt, és a C vagy D kérdést pedig huszárosan átvágtam egy kápó vásárlásával. A magas vagy mély G kérdés azért érdekes és inkább előre meghozandó döntés, mert a mély G – nylon húroknál legalábbis – vastagabb, és ezért a nyerget jobban ki kell reszel(tet)ni, viszont ha utána mégis visszatesszük a magas G húrt, akkor hajlamosabb zizegni a szélesebb résben.

Végül Csehországból rendeltem meg az ukulelét, a postában viszont már nem bíztam, de a ukeshop.cz tulajdonosa, Ben Anderson volt olyan kedves, és eltette nekem a július végi ukulelefesztiválig - a fesztivált így egy vadonatúj tenorral jártam végig (meg a szopránommal, meg a félig kész sütisdobozlelémmel, de erről majd máskor). A tenor (de főleg a doboza) nagyon nagynak tűnt elsőre másfél évnyi szopránon játszás után, meg mivel a fesztiválra a legtöbben szopránt vagy kisebbet vittek magukkal, a környezetből is kitűnt a méretével.

Az ukulele egy gyönyörű darab, az oldala és a háta laminált mahagóni, a nyak mahagóni, a fogólap rózsafa, és meseszép fényes lakkréteg borítja. A méretéhez képest meglepően könnyű, jól egyensúlyban van, és csodásan szól. Általában esténként, a gyerekeim elalvása után szoktam gyakorolni, és nagyon kell figyelnem rá, hogy halkan játsszak, ami ezen a hangszeren nem is annyira könnyű.

Amit azért nem árt észben tartani, hogy bár a gyári hangszerknél az alapminőség konstans, kisebb gyártási pontatlanságok előfordulhatnak, amelyeket érdemes megmutatni egy hangszerésznek. Egy gyártási hiba ezen is volt, a húrlábon a csontbetét az egyik oldalon magasabb, ezért el fogom vinni lecsiszoltatni, de ez szerencsére meglehetősen egyszerű művelet. A hangzásban nem jelent különbséget, de a felső húrok picit magasabban vannak.

Ami leginkább meglepett, hogy ennek a hangszernek illata is van, a belseje ugyanis nincs felületkezelve, és remek friss faillat árad belőle. Az ízét nem próbáltam, de az összes többi érzékszervemre pozitív hatást gyakorolt, jó második ukulele.

Az ukulele.hu-n minden blogbejegyzés (írott szöveg, képek, videók, hanganyagok) szerzői jogi védelem alá tartozik, ezért a blogbejegyzések többszörözése, terjesztése, másolása, átdolgozása és bármilyen egyéb felhasználása kizárólag a szerző előzetes írásbeli engedélyével lehetséges. A blogbejegyzések internetes címének (linkjének) közösségi oldalakon vagy más honlapokon történő megosztására ez a korlátozás nem vonatkozik, sőt megköszönjük, ha a bejegyzés linkjének terjesztésével az ukulelézést népszerűsíted:

https://ukulele.hu/blog/gondolatok-a-vasarlas-korul-kala-kastg

Ajánlott blogbejegyzések

Gáll Tamás 2015-11-19
Máris dekódolom a címet: a Kala nyolchúros, koafából készült, tenor méretű ukuleléjét jelzi ez a nagyon hosszú típusmegjelölés. Érdekes érzés volt először végigpengetni nyolc húrt ráadásul úgy, hogy az egyik közülük...

Gáll Tamás 2020-02-12
Egy nagyon elegáns Lanikai ukulelét szeretnék nektek bemutatni. Ez a ziricote fából készült, koncert méretű hangszer olyan, mint egy kis ízléses ékszerdoboz, persze nem teszünk bele kincseket, hanem pont kivehetünk, vagyis elővarázsolhatunk belőle szebbnél szebb hangokat. Minden...

Gáll Tamás 2020-03-15
Kedves Ukulelések! Mielőtt rátérnék a címbeli témára, kérem, engedjetek meg egy rövid "szolgálati közleményt". Ahogy észlelhettétek, a március 24-re tervezett Tavaszi Ukuleletalálkozóval kapcsolatos blogbejegyzéseket töröltük, és Facebookra...

Gáll Tamás 2019-09-17
Az F-moll tipikusan az az akkord, amelyik nehéznek tűnik, de nem az . Legalábbis amikor ránézünk egy F-mollt lefogó kézre, azt hisszük, hogy görcsbe rándult az ukulelejátékos keze, holott egy kicsit elfordított kezet és az alábbi pontokra ügyesen elhelyezett ujjakat láthatunk: Az...

Gáll Tamás 2020-10-01
A zene világnapja alkalmából örömmel tájékoztatunk Benneteket, hogy sok tárgyalás, megállapodás, fejlesztés és át nem aludt éjszaka után megnyitottuk a webshopunkat. Reméljük, mindenki megtalálja a kedvére való ukulelé(ke)t! Reméljük,...

Gáll Tamás 2014-02-16
Ez az ukulele mahagóniból készült, egészen világosbarna színe van szép, fehér kiemeléssel a test körvonalánál. A hangolás nem okozhat gondot, mert jó minőségű áttételes hangolókulcsokat szereltek rá. Kézbe véve szinte magától...

Gáll Tamás 2018-03-14
Talán nem olyan közismert ez a dal 2018-ban mint az 1920-as években. Én most szeretném megismertetni veletek, de leginkább a kedveteket szeretném meghozni ahhoz, hogy ennek a dalnak az akkordmenetét tanuljátok meg, amely szerintem nagyon hatásos és jól felépített. Számos...

Gáll Tamás 2021-12-26
Nem túlzok, amikor azt állítom, hogy - szerintem legalábbis - az egyik legszebb mahagóni ukulele járt nálam néhány hónappal ezelőtt: a Lanikai MAS-C próbálhattam ki, amely egy tömör mahagóniból készült, koncert méretű ukulele. Talán lehetett...

Gáll Tamás 2021-06-14
A lezárások hosszú hónapjai alatt nagyon sok levelet kaptam, amelyben jeleztétek, hogy szeretnétek részt venni a következő ukuleletanfolyamon. Nos, ahogy elkezdték feloldani a korlátozásokat, azonnal nekiláttam az ukuleletanfolyamok szervezésének, és legnagyobb örömömre...